Egy budapesti nyelviskola már több éve bérel egy családi házat. Az iskola vezetője azt mondta, szó sem lehetett arról, hogy számla nélkül vegyék ki az ingatlant, és ez ellen a bérbeadó sem tiltakozott.

„Ez több okból is fontos, például hogy szerződésben van lefektetve mindkét fél joga, ezáltal védve vagyunk. A másik, ami szintén nagyon fontos, a költségelszámolás” – mondta Laczkó Márta, a Spektrum Nyelvstúdió vezetője.

Mintegy 70 ezer pozitív példa van még, ennyien vallják be évente, hogy bérbe adják az ingatlanukat. Ők összesen 17 millió forint adót fizettek be tavaly. Ennél azonban sokkal többen vannak azok, akik bár bérbe adják a lakásukat, nem adnak számlát, tehát nem is adóznak.

„Valószínűleg ennek a két-háromszorosa lehet a valóság, ez azonban csak egy nem megalapozott becslés, csak a köznapi ismeretek alapján feltételezhető” - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője.

Érdemes-e titokban tartani a bérletből származó jövedelmet? A 60 ezer forintért kiadott lakást kétféle költség terheli, összesen több mint 23 ezer forint. Ha a bérbeadó ezt nem építi be a bérleti díjba, akkor a havi 60 ezer helyett 36 ezer 600 forintja marad. Ha megfizetteti a költségeit a bérlővel, akkor viszont az jár rosszul, ugyanis 60 ezernél jóval többet kell fizetnie.

„Az adózás önbevalláson alapul, az az alapja az ellenőrzésnek. De másképpen is a hatóság tudomására juthat a számla nélküli bérlés. Például, ha valaki bejelentést tesz” – mondta Szentes Boldizsár, az APEH Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezető-helyettese.

Persze az adócsalásra nehéz rájönni, amíg mindkét félnek ez az érdeke.

Forrás: http://www.rtlklub.hu/hirek/hazank/?id=0706275376