Mennyiért? Hogyan? Hol? - Albérlet Budapesten

Még nem pörgött fel teljesen az iskolakezdés előtt csúcsra járó abérleti piac. A forgalom ugyan élénk, de nem kell versenyt futni egy-egy lakásért - derül ki a Duna House elemzéséből.

A jó közlekedés és a központi elhelyezkedés a legfontosabb szempont az albérletet keresők körében, alapelvárás a metró valamelyik állomásának, vagy a 4-6-os villamosvonal egyik megállójának közelsége. A többség a 60-80 ezer forint között kínált ingatlanokból választ, ezért a pénzért általában már a város központjában viszonylag élhető lakásokat lehet kivenni, bár mindig akadnak meglepetések. A tulajdonosok a legtöbb esetben kéthavi kaucíót kérnek.

A hajdani klasszikus, főbérlős lakásokat ma már igyekeznek elkerülni a bérlők, ilyen megoldást már csak azok választanak, akik 20-30 ezer forintot tudnak csak bérlésre szánni, de ebben az esetben is inkább ismerősökkel, vagy végső esetben idegenekkel társulnak, bízva a jó hangulatban. A kereslet drasztikus csökkenésének köszönhetően a főbérlős lakások tulajdonosai sokkal megengedőbbek, ma már szóba sem kerül például, hogy ne lehetne ismerősöket felvinni a lakásba.

Vannak városrészek, amelyekről a bérlők többsége hallani sem akar.  A VIII. kerületben lévő ingatlanokat sokan már megnézni sem akarják, de volt példa arra, hogy a helyszínen sokszor pozitívan csalódnak, a kerület jó állapotban lévő részein üzlet köttetett. Más a helyzet a kerület hirhedt belső részein, itt időnként - ha ki is megy a bérlő megnézni a lakást - sok esetben már az utcán vagy a ház előtt tapasztaltak gyors távozásra késztetik. Az ilyen jellegű lakások egy része könnyen felismerhető már a hirdetési újságból is, a legtöbbet "Blaha Lujza tértől néhány percre" jeligével próbálják reklámozni.

Fontos piacot jelentenek a tulajdonosoknak az itt tanuló külföldi diákok, ők általában a havonta 80-120 ezer forintért kivehető lakásokat keresik, jellemzően többedmagukkal. Érdekesség, hogy a külföldi bérlők a városnak arra az oldalára szeretnek költözni, ahol az adott felsőoktatási intézmény található: az ELTE-n vagy a SOTE-n tanuló diákok szinte egyáltalán nem hajlandóak a budai oldalra költözni, ugyanez igaz fordítva a BME-n tanuló külföldiekre. A piacon a norvég, svéd, ír, angol, izraeli és német állampolgárságú diákok fordulnak elő a legnagyobb számban, de jelentős számban vannak jelen a déli területekről érkezők is.

A külső városrészeken 50 ezer forintos havi bérleti díjért még akadnak lakások, de a legtöbb kiadó lakásért 60-90 ezer forintot kér a tulajdonos. A finanszírozással kapcsolatban - különösen ha egyetemista általi bérlésről van szó - érdemes előre gondolkodni, megfelelő befektetési lehetőség választása esetén a bérleti díj nagy része vagy egésze a hozamból finanszírozható, így nem a családi kasszát terheli.

A korábbi évekhez képest a bérlők és a lakást kiadók igényei egyaránt nőttek: ma már lakásnak csak jóindulattal nevezhető helyiségeket nem lehet kiadni, a leendő lakók akkor inkább társulnak. A bútorozottságnál időnként ennek megléte csak ront a kiadási esélyeken, a szedett-vedett ócska bútorokat inkább jobb eltávolítani a lakásból, és bútorozatlanként hirdetni. Az internetelérés pedig ma már szinte alapkövetelmény. A lakástulajdonosok többféle kikötést szoktak megfogalmazni, egyeseknél kevésbé népszerűek a keletről, vagy az afrikai országokból érkező külföldiek, sokan a háziállatokat nem tolerálják, de van aki gyerekeseknek nem adná ki a lakását semmi pénzért. A dohányzás témaköre is érdekes lehet, azonban itt gyorsan meg szokott lenni a kompromisszumos megoldás.

Beköltözés előtt érdemes odafigyelni a szerződésre - ennek a folyamatnak első eleme, hogy egyáltalán legyen szerződés -, valamint előre tisztázni a közművek és egyéb szolgáltatások használatának térítését. A piacon több megoldás is elterjedt, van aki kötelezővé teszi a közművek átírását a bérlő nevére, más viszont semmi pénzért nem menne bele ebbe a megoldásba. Egy több éve lakáskiadással foglalkozó tulajdonos szerint érdemes időnként - például a bérleti díj beszedése ügyében - benézni a lakásba, tapasztalata szerint már az előszobában állva tudni lehet, ha esetleg probléma van. Mindemellett a bérlők nem veszik jó néven, ha a tulajdonos sokszor odajár, ezért érdemes a látogatások időpontjában előre megegyezni.

A tapasztalatok szerint a bérbevehető lakások 80-90 százaléka továbbra is a számlaadás mellőzésével kerül kiadásra, bár cégek esetén kifejezetten ragaszkodnak ennek meglétéhez. Gondot jelenthet azonban a problémás bérlő eltávolítása: a hivatalos keretek betartásával ez akár hónapokba is telhet, különösen, ha gyerekek is vannak a bérlők között, éppen ezért sokan egyéni módszerekhez folyamodnak.

(NAPI Online)