A lakásbérbeadás adóvonzatai
Egyre többen vásárolnak lakást befektetési célból, s azt bérbe
Ingatlan ajánlatok
Pest - AcsaEladó Lakóingatlan - családi ház
Acsán eladó 100 nm-es, 3 háló + nappalis családi há...
Budapest - 13. kerületKiadó Irodaház iroda terület - iroda / irodaház épület
Nyugati pályaudvar közelében, XIII. kerület Szent István k&oum...
adva igyekeznek hasznosítani. Nyáron pedig az üdülőövezetekben növekszik meg az otthonukat bérbe adók száma.
Az adózó dönthet úgy – ezt egyébként az adóbevallásában évente teheti meg –, hogy az előző módszer helyett az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat választja.
Ma már ennyi közteherrel nem lehet minden esetben megúszni a bérbeadást, hiszen tavaly bevezették, majd az idén a múlt évi több mint háromszorosára emelték a százalékos egészségügyi hozzájárulást.
S hogy a magánszemélynek melyik adózási módszert érdemes választani, az az adózó jövedelmétől, másrészt a fizetett bérleti díj nagyságától függ.
Az ezen műveletet terhelő közterhek állandó növelése – adószakértők szerint – azonban egyre inkább oda vezet, hogy sokan illegálisan adják ki ingatlanjukat. Ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy az állami adóhatóság vizsgálatai során nagy hangsúlyt helyez a bejelentési kötelezettség teljesítésére, illetve arra is, hogy a hasznosításból származó jövedelmet hogyan számolják el az adózók. Bár – mint az APEH-ban megtudtuk – az utóbbi két évben az egyéb ingatlanok, köztük a lakások bérbeadása nem szerepelt a kiemelt ellenőrzési feladatok között.
A lakás bérbeadásából származó jövedelem terhe egyébként kétféleképpen állapítható meg: vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy 25 százalékos lineáris adót kell utána fizetni.
A lakás bérbeadásából származó jövedelem terhe egyébként kétféleképpen állapítható meg: vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy 25 százalékos lineáris adót kell utána fizetni.
Ez utóbbi esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem része az összevont adóalapnak, a megszerzett bevétel – a rezsiköltséget is beleértve – jövedelemnek számít, vagyis a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető.
Az adózó dönthet úgy – ezt egyébként az adóbevallásában évente teheti meg –, hogy az előző módszer helyett az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat választja.
Ebben az esetben is két lehetősége van: voksolhat a tételes költségelszámolás vagy a 90 százalékos jövedelemhányad mellett.
Mindkét esetben a bérbeadásból származó adóévi összes bevétele az öszszevont adóalap részeként, az adótábla kulcsainak figyelembevételével adózik.
Bármelyik módszert választja is a bérbeadó, év közben a teljes bérleti díj után 25 százalék személyi jövedelemadót kell leróni vagy a kifizetőnek, vagy – ha a bérlő magánszemély – a bérbeadónak.
Bármelyik módszert választja is a bérbeadó, év közben a teljes bérleti díj után 25 százalék személyi jövedelemadót kell leróni vagy a kifizetőnek, vagy – ha a bérlő magánszemély – a bérbeadónak.
Ma már ennyi közteherrel nem lehet minden esetben megúszni a bérbeadást, hiszen tavaly bevezették, majd az idén a múlt évi több mint háromszorosára emelték a százalékos egészségügyi hozzájárulást.
Az ehóról szóló törvény szerint ugyanis a magánszemély külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelme után, 2006. január elsejétől a teljes összeg után 4, 2007. január elsejétől pedig 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Mint az APEH június elején kiadott közleményéből kiderül: a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén – ha a törvényi feltételek fennállnak – mindenképpen meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy az adózó a bevallásában utólag esetleg úgy dönt: az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint teljesít.
S hogy a magánszemélynek melyik adózási módszert érdemes választani, az az adózó jövedelmétől, másrészt a fizetett bérleti díj nagyságától függ.
Érdemes számolgatni, mert nagyobb összeget is meg lehet takarítani.
Általában igaz, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemként való elszámolás előnyös lehet azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíja éves szinten 700 ezer forintnál kevesebb, illetve azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a más forrásból származó jövedelme kevesebb ennél az összegnél, s mindkét esetben a bérbeadásból származó jövedelmük nem haladja meg az egymillió forintot.
Ez esetben ugyanis a magánszemélynek csak az adótábla szerinti 18 százalékos adót kell megfizetni a 25 százalékos forrásadó helyett.
A magasabb jövedelműeknek érdemesebb lehet a 25 százalékos forrásadós adózási módot választani, különösen abban az esetben, ha a magánszemély nem gyűjtötte a költségszámlákat.
Ha viszont megvannak a költségszámlák, s azok igen magasak, akkor már érdemes kiszámolni a kétféle módszer szerinti adókötelezettséget is, s az alacsonyabb mellett dönteni. Éppen ezért mindenképpen hasznos lehet év közben gyűjteni a költségszámlákat. VI
 | |||
|
| ||
Ingatlan ajánlatok
Bács-Kiskun - HelvéciaEladó Lakóingatlan - családi ház
Otthonok és megoldások!
Helvécia belterületén, ön&aacut...
Pest - KisnémediEladó Lakóingatlan - családi ház
Kisnémedi központi részén kétgenerációs csal&a...
Bács-Kiskun - KecskemétEladó Lakóingatlan - családi ház
Eladó kétszintes családi ház Kecskeméten!
Kecskemét...
Budapest - 07. kerületEladó Lakóingatlan - tégla lakás
VII. kerületben a Gozsdu udvarral szemben, 2007 - ben épült liftes társasházban eladó egy 4 e...