Adósságot örököltél?

Ki ne álmodozna arról a filmbeli jelentekből már ismert mozzanatról, hogy egyszer csak egy eddig ismeretlen amerikai rokon óriási vagyont hagy ránk, megteremtve ezzel egész hátralévő életének pénzügyi alapját. Persze arról már maximum csak a vígjátékok szólnak, mi történik akkor, ha nem tehetős vagyont, hanem adósságot öröklünk. Megnéztük, hazánkban mi a helyzet ezzel kapcsolatosan.


Az öröklési jogot hazánkban a Polgári Törvénykönyv ötödik része tartalmazza, ennek alapján a hagyaték egységes egészként száll az örökösre, azaz mind az aktívák mind a passzívák a hagyaték részét képezik. Így például mind az ingatlan, mind az annak megterhelésével létrejövő hitelt, adósságot örökli az adós.

Örökölni két módon lehet, vagy végrendelkezés, vagy törvény alapján, amennyiben ez előbbi fennmarad az örökhagyó után, az határozza meg az öröklés rendjét.

Milyen tartozások keletkezhetnek?

Amellett, hogy a hagyatéki eljárás költségeit, a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségeket az örökösnek kell megfizetni, az örökhagyó tartozása is a hagyaték részét képezi.

A hagyatéki tartozásért mi a hagyaték tárgyaival és hasznaival felelünk a hitelezőknek, de a követelés érvényesítésekor, ha még nincs a birtokunkban a megörökölt vagyontárgy, akkor a tartozásért egyéb vagyonunkkal is felelünk.

Amennyiben olyan ingatlant öröklünk, amelyet végrehajtási jog is terhel, ezzel együtt örököljük az ingatlanokat.
Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hitelezőknek a hagyaték tárgyaival, hasznaival felel, de csak a hagyaték erejéig, így például abban az esetben, ha az örökös az örökhagyó 10 millió forint értékkel rendelkező hagyatékát örökölte meg, amelyet azonban 11 millió forintos hagyatéki hitelezői tartozás terhel az örökös csak és kizárólag a 10 milliós hagyatékkal tartozik helytállni, a fennmaradó 1 millió forintért nem felel.

Ebben az esetben, vagyis ha a hagyatéki tartozásokat a hagyaték nem fedezi teljesen, csak a hagyatéki sorrend szerint nyújthatunk kielégítést, ez pedig a következő:

· örökhagyó illő eltemetésének költségei,
· a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei,
· az örökhagyó tartozásai,
· a kötelesrészen alapuló kötelezettségek,
· a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

Ez alól kivételt képez az a hitelező, akinek zálogjoga van valamelyik hagyatékhoz tartozó vagyontárgyon (például jelzáloghitel), vagy valamilyen egyéb joga van, amely külön kielégítésre ad lehetőséget, az a sorrendre való tekintet nélkül a biztosíték erejéig teljes kielégítést igényelhet.

Nagyon fontos, hogy az ezzel kapcsolatosan fennálló szabályoknak maradéktalanul eleget tegyünk, különben a kielégítetlenül maradt hitelezők felé teljes vagyonunkkal fogunk felelni.

Hogyan kerülhetjük ki?

Két jogi intézmény is biztosítja azt, hogy ne járjunk rosszul. Lemondással akkor élhetünk, amikor az örökhagyó még él, erről írásbeli szerződést kell kötni. Ellenkező megállapodás hiányában az öröklésről való lemondás a kötelesrészről való lemondást is jelenti.

A másik utat az jelentheti, hogy az örökös visszautasíthatja a hagyatékot. Erre akkor van lehetőség, amennyiben az örökhagyó már elhalálozott, azonban amennyiben a visszautasítási jogról kifejezetten, vagy hallgatólag lemondtunk, akkor többé nem élhetünk ezzel az intézménnyel.