Az Európai Központi Bank, majd az amerikai jegybanki szerepet betöltő Federal Reserve mellett a japán jegybank is mintegy 900 milliárd forintnak megfelelő jent pumpált a pénzpiacra a likviditás fenntartása érdekében a múlt hét végén. Az intézkedések hatására a pánik elmaradt, az indexek zuhanása pedig megállt.

A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója hétfő reggel 1,3 százalékkal 1498,4 pontra emelkedett, miután az elmúlt két napon közel 5 százalékkal gyengült. Ugyanakkor mind a FTSE-100, a frankfurti DAX-30 és a párizsi CAC-40 is pozitív tartományban járt.

A zavarok azonban nem múltak el teljesen. A Deutsche Bank papírjai 4,2 százalékkal estek, miután a pénzintézet bejelentette, hogy 600 millió eurós kintlévősége van két nehéz pénzügyi helyzetben lévő befektetési banknál.

Továbbra is a jelzálog diktál

A hitelpiaci válság miatt pénteken még meredeken zuhantak a részvényárfolyamok: a DJIA mutatójának vesztesége átlépte a 200 pontot, azaz a másfél százalékot, míg a Nasdaq Composite 2 százalékot is kevéssel meghaladó veszteségbe került.

Elemzők arra számítanak, hogy ha tovább folytatódna a részvényárfolyamok csökkenése az Egyesült Államokban, akkor a jegybank szerepét betöltő Fed újabb pénzt öntene a piacokba, amint ezt az elmúlt hét utolsó napjaiban tette. A piac pénzügyi likviditásának növelése céljából a nap folyamán a Fed több részletben összesen 38 milliárd dollárral segítette a bankrendszeren keresztül a jelzáloghitel-válság miatt elbizonytalanodott pénzpiacokat.

A likviditási válság mellett elhalványulhat a héten napvilágra kerülő makrogazdasági mutatók jelentősége is, a szerdán ismertetendő júliusi inflációs adat azonban fontos lesz abból a szempontból, hogy mit lép a Fed. A múlt héten kedden változatlan szinten, 5,25 százalékon tartotta az alapkamatot, mert elsősorban nem a hitelválságot, hanem az infláció alakulását tartja a legfontosabbnak.

Másodlagos jelzálogpiac

2003 júliusában, a dotkomlufi kipukkanása után 1 százalékos mélypontra süllyedt az amerikai irányadó kamatráta. A Fed így próbált pénzt pumpálni a gazdaságba, méghozzá sikerrel, hiszen a recesszió széléről gyorsan újra növekedni kezdett a GDP. Csakhogy a rendkívül alacsony kamatlábak létrehoztak egy újabb, igaz, ezúttal egészen másfajta buborékot.

A nyomott kamatszint rendkívül olcsó hiteleket generált, s ez olyanokat is eladósodásra sarkallt – mindenekelőtt az ingatlanpiacon –, akik korábban nem tudták volna bevállalni a törlesztési terheket, vagy a bankok eleve nem álltak velük szóba. A csábító kamatok következtében megugró hitelfelvételi képesség az egekig röpítette a keresletet, ami az addig is szerényen növekvő ingatlanáraknak adott egy hatalmas lökést. E két tényező egymásra találásával pedig megszületett egy új amerikai specialitás: a másodlagos hitelpiac (subprime market).

Majdnem piramisjáték

A másodlagos adósok fogalma elsősorban azokat a hitelfelvevőket takarja, akiknek a fizetőképessége nem „elsőrendű”, s ezáltal magasabb kockázatúak a bankok szemében. Nem csupán azok folyamodtak viszont hitelért, akik ténylegesen is saját lakásra vágytak. Kialakult egy össznépi piramisjáték. Az ingatlanárak szakadatlan növekedése lehetővé tette, hogy akár ugyanarra az ingatlanra is újabb és újabb hiteleket vegyenek fel a tulajdonosok. Arra is volt példa, hogy valaki azért vett lakást, hogy olcsó jelzáloghitelhez juthasson, amelyből aztán újabb lakást vett, és újabb hitelt igényelt, hogy aztán az így kölcsön kapott összeget részben fogyasztásra költse.

Több éven keresztül nem is volt semmi probléma; addig, amíg a kamatok alacsonyak voltak, az ingatlanárak pedig nőttek. Aztán változni kezdett a helyzet. Előbb a kamatszint indult el felfelé. Sebaj, hiszen az ingatlanpiac még gyorsabban pörgött, az amerikaiak pedig továbbra is lendületesen fogyasztottak. Aztán 2005 végén ereszteni kezdett az ingatlanlufi. A lakásárak, s ezáltal a hitelek mögötti jelzálogfedezetek is olvadni kezdtek, a hitelezők pedig észbe kaptak, és vad levelezésbe fogtak az adósaikkal. Egyre-másra küldték szét a fizetési felszólításokat pluszfedezet, vagy magasabb törlesztőrészletek igényével. Mivel időközben a banki kamatok is szépen megemelkedtek (az 1 százalékos történelmi mélypontról a Fed-kamatláb immár 5,25 százalékig ment föl), az adósok egy része ma már képtelen többet fizetni. Ráadásul a házát is hiába adná el, ha az immár kevesebbet ér, mint amennyi hitel van rajta. Mindezek következtében tavaly év eleje óta körülbelül 70 másodlagos jelzálog-hitelező dobta be a törülközőt.

Vesztesek

Jóllehet a kockázatos jelzáloghitelek körül kitört pénzügyi válság elsősorban ezen a speciális piacon tevékenykedő pénzintézeteket sújtja elsősorban, hiszen az ő ügyfeleik váltak első helyen fizetésképtelenné, a befektetési bankok is komolyabb veszteségeket könyvelhetnek el a jelzáloghitelekkel folytatott tranzakcióik, finanszírozási ügyleteik miatt.

Az első ez utóbbiak közül a Bear Stearns volt, amelyik elismerte, hogy sokat bukott ezeken az ügyleteken. A veszteség összegét nem hozták nyilvánosságra, de a pénzintézet tranzakciókban eljáró részlegének vezetőjét már le is váltották a hónap elején. Csütörtök reggel pedig a BNP Paribas függesztette fel három alapjának kereskedését.

A magyar piacon is tevékeny amerikai Citigroup költségeit a Financial Times című lap ugyanakkor már fél milliárd dollár körülire becsüli a jelzáloghitel-ügyletekkel kapcsolatban. A lap szerint a pénzintézet nagysága teszi ezt a jelentős veszteséget elviselhetővé, várhatóan kevéssé rombolóan hat majdani üzleti eredményeire. A bank néhány Wall Street-i vetélytársa azonban egy ilyen rendkívüli költségtételtől már alaposan veszteségessé válna - írja a lap.

Forrás: http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=169415